Allergia: tünetek, teendők, kezelés

Ha valaki allergiás, a szervezete érzékeny – és ezért reagál – egy vagy több olyan növényi (pl. pollen) vagy állati anyagra, amelyeknek a legtöbb ember ki van téve a mindennapi életben. Azok a testidegen anyagok (antigének), amelyek a szervezetben allergiás reakciót váltanak ki, az allergének.

Ide tartoznak a virágporok, az állati szőr, a házi poratka, egyes ételek, amint a dió, bab, borsó, tej és tojás.

Pollenallergia esetén az allergén anyagok a következők lehetnek:

  • fák,
  • virágok,
  • fűfélék,
  • gyomnövények pollenjei valamint,
  • parlagfű
  • üröm.

Gyakoribb keresztallergiák alakulhatnak ki a következőképpen:

  • diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
  • fekete üröm: articsóka, ánizs, árnika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, csilibors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, kömény, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregáno, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller, földimogyoró, dió
  • füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarin
  • latex: gesztenye, banán, spenót, avokádó, citrusfélék, kivi
  • nyírfa: alma, avokádó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, mandula, meggy, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva
  • parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka

Amikor az allergén bejut az allergiás beteg szervezetébe, az ellenanyagok – antigének semlegesítésére szolgáló fehérjék – termelésével védekezik. Az antigén és az ellenanyag között később a testen belül lejátszódó reakció az, amely a beteg allergiás tüneteiért felelős.


Hogyan jut be a szervezetbe az ellenség?

Csak a testbe bejutott antigének hatnak. Vízben oldódnak, így a test minden olyan része sebezhető, amely nem vízzáró. A testet kívülről a víz számára átjárhatatlan bőr védi – itt tehát antigén nem jutnak át, hacsak nem áll fenn valamilyen más betegség, például bőrgyulladás, ami a bőr áteresztőképességét fokozza. A testnek azonban számos nyílása van, és ezeken bejutnak az antigének. A tüdő az antigének számára legkönnyebben legkönnyebben megközelíthető bejárat. A napi 10 m3-nyi levegővel növényi, állati részecskék kerülne a szervezetbe. Ez a nagy mennyiségű, antigénnel teli levegő a tüdők légzsákjainak felületén oszlik el, amely kitágult állapotban kb. egy futballpálya területének felel meg. Egyes antigének a beleken keresztül jutnak be a testbe ételeinkkel és italainkkal.

A test védekezése

A test rendelkezik védekező rendszerekkel, amelyek felveszik a harcot a károsodást okozó betolakodó baktériumokkal, vírusokkal. Az első védelmi vonal a globulinokat termelő sejtek a csontvelőben keletkeznek, válaszul az idegen anyag bejutására.

A tudósok ötféle osztályba sorolják a globulinokat; az amelyik az allergénekkel reagál és allergiát okoz, IgE-ként ismeretes. Azok az emberek, akikben sok IgE típusú ellenanyag termelődik, hajlamosabbak az allergiás reakciókra, mint azok, akikben kevés. Hólyagok jelennek meg rajtuk, és viszket a bőrük, amikor az orvos bőrpróbát végez rajtuk az allergiavizsgálatkor; valamint ekcéma is kifejlődhet náluk.

Minél nagyobb az IgE mennyisége a vérben, annál nagyobb az ekcéma valószínűsége. Az ekcémás emberek bőre könnyebben átjárható az antigének számára, így az ellenanyagválasz tovább erősödik. A népesség jelentős hányada szenved ekcémában. A rendellenesség halmozódhat a családban. Leggyakoribb gyermekkorban, és ahogy a beteg felnő, súlyossága fokozatosan csökken.

Mi történik az allergiás reakciók során?

A test felszínét alkotó rétegekben – a bőr, az orr, a szem, a fül, az ajkak, a száj, a tüdők és a belek hámja- milliónyi ún. hízósejt van elszórva, amelyek különböző anyagokat termelnek és tárolnak. Ezek egyike a hisztamin – az allergiás reakciók okozója. Az IgE ellenanyag a hízósejt felszínéhez tapadva vár a testbe bejutó, megfelelő allergénre, hogy elvégezhesse a feladatát.

Amikor az allergén bejut a testbe, és kapcsolatba lép az IgE-vel, kémiai reakció megy végbe a sejt belsejében. Ennek eredményeként a hisztamin felszabadul a sejtből és a környező szövetekbe jut, ahol receptoroknak nevezett képletekhez kötődik. Ha a kötődés bekövetkezik, egy olyan folyamatot indít el, amely az allergiás tünetekben éri el a csúcspontját. Mindez 30 másodperctől 2 percig tarthat.

Mik a tünetek?

Az allergia pontos tünetei attól függenek, hogy az allergén hol lépett be a szervezetbe, hány hízósejt bocsát ki hisztamit, és mekkora az egy időben kibocsátott hisztamin mennyisége.

A bőrben

A hisztamin felszabadulása bőrben izgalmat és viszketést okoz. Kb. egy percen belül a hisztamin kitágítja a felszínhez közeli kis ereket, és ezért a bőr kipirul. Azoknak az ereknek a falai, amelyek a leginkább telítettek hisztaminnal, áteresztővé válnak, vérplazma szivárog a környező szövetekbe, és a bőr alatt megreked. Ez kiütéseket okoz, kis, fehér kidudorodásokat, amilyen a csaláncsípés,- ez adja ennek az allergiás betegségnek a nevét: csalánkiütés.

Bár az ekcéma is allergiás jelenség, amely a bőrön jelentkezik, nem tudunk róla, hogy hisztamin felszabadulása okozná – sőt, az ekcéma kialakulásának más mechanizmusa sem ismert. Ezért kialakulását nem lehet gyógyszeresen megelőzni, de kezelhető.

A szemben

A szem kötőhártyáját és a szemhéjakat hízósejtek szegélyezik. Az allergén itt irritációt és könnyezést okoz- a betegséget kötőhártya-gyulladásnak hívják. Esetenként a hártyák annyira megduzzadhatnak, hogy a szem teljesen csukva marad, könny folyik az orrba, amely bedugul és szörtyög.

Az orrban

Az orr belső üregeiben is sok hízósejt van. A hisztamin felszabadulás itt azonnali izgalmat vált ki, amely állandó tüsszögést okoz. Az orr nyálkahártyájának sejtjei az irritáció hatására izgalomba jönnek, és nyálkát termelnek. Ez az állapot a szénanátha. Ha az orr eldugul, a beteg a száján kezd el lélegezni. Az orr szűrőhatása nem érvényesül, és az allergének egyenesen a tübőbe kerülnek.

A tüdőben

A hörgők, amelyeket izomrostok is öveznek, szintén tartalmaznak hízósejteket. A hisztamin felszabadulása a hízósejtekből asztmás rohamot vált ki. Az izmok összehúzódnak és a hörgők ürege beszűkül, csökkentve a ki- és beáramló levegő mennyiségét. A hörgők belégzéskor normálisan is kitágulnak, és kilégzéskor kisség összeszűkülnek. A hisztamin hatására más helyzet alakul ki. A nagyobb hörgők átmérője nem csökken nagyon, mivel merev porcok tartják össze őket, de a kisebbek nagy mértékben összehúzódnak, és nehézzé válik a ki- és belégzés. Ha a levegő áramlása akadályozott a légzés jellegzetes sípoló, ziháló hangot ad.

A kis hörgőben akadályozott a levegő áramlása, a legkisebb hörgőcskékben teljesen megszűnik. Ennek következtében a vér oxigénszintje csökken, és a beteg légszomjat érez. A hisztamin ugyanúgy izgatja a nyálkatermelő sejteket a tüdőben, mint az orrban. A sejtek nyálkát választanak ki, amely tapadóssá válik, és még tovább fokozza a kis hörgők szűkületét. Az asztmás roham szorító mellkasi érzéssel és légszomjjal kezdődik, majd határozott fulladássá fejlődik. Mivel nehezebb kilélegezni, mint beszívni a levegőt, a levegő a tüdőben marad, és a mellkas felfúvódik, mint egy labda.

A belekben

Hízósejtek a belek teljes hosszában előfordulnak. A hisztamin-felszabadulást ezekből a sejtekből ételallergia (pl. dió, bab, fogyasztása) okozhatja. A kiáramló hisztamin hatására – gyomorfájást és erős hasmenést okozva – összehúzódnak a belek izmai. Gyakran kiütések jelentkeznek a bőrön, mivel az ételből bekerült allergén a vérbe jutott, és a bőr hízósejtjeivel is kapcsolódott.

Anafilaxiás sokk

Ha az allergén a véráramba kerül, mint ahogyan méh- vagy darázscsípés esetén történik, gyorsan szétterjed az egész testben, és ez nagyon nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásához vezet.

A következményes tünetegyüttes – anafilaxiás sokk – robbanásszerű és drámai. 1-2 percen belül kiütések kezdődnek szerte a bőrön. Mivel az arc körüli szövet puha, könnyen felpuffad, és a szemeket körülvevő szövet olyan duzzadttá válhat, hogy perceken belül a szemek teljesen bezáródnak. Az ajkak megdagadnak, és a torok is összeszorul a nyelv és a száj környéki szövetek duzzanata következtében. A bőr kiterjedt gyulladása a vérnyomás zuhanását eredményezi, így a betegnek szapora a szívverése, és szédül. Az asztmások betegsége rosszabbodik a roham során.

Miért terjed az allergia?

Egyre több vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban, egyre több az adalékanyag, ételszínezék, gyógyszerszármazék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag a lakások levegőjében, egyre szennyezettebb lakóhelyünk levegője is. Emellett a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt élete elején nem találkozik elegendő allergénnel. Ahogy az emberiség életmódja egyre inkább hajlamosít az allergiára, már kevesebb allergiáért felelős gén jelenléte is elég ahhoz, hogy kialakuljon a betegség. Ez magyarázza azt, hogy miért kerül ki sok új allergiás olyan családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elő a betegség…

A magyar lakosság kb. 30%-át kitevő allergiás betegek mellett a lakosság további 10-20 %-a már érzékeny valamilyen allergénre, de egyelőre tünetmentes, vagyis még nem allergiás beteg. Előrejelzések szerint egy-két évtizeden belül ezek a ma még egészséges (tünetmentes) felnőttek is allergiássá válnak, vagyis előbb-utóbb egy erősebb koncentrációjú allergén hatására (pl. pollen), vagy a stresszes életmód és dohányzás miatt, illetve egyéb provokáló tényezők hatására náluk is megjelennek az igazi klinikai tünetek (szénanátha, kötőhártya-gyulladás, asztma). Ez azt jelenti, hogy 10-20 év múlva várhatóan a magyar lakosság fele allergiás tünetektől fog szenvedni.

Mi tegyünk és mit ne allergia esetén?

A legjobb módszer, ha elkerüljük az allergént, és ez viszonylag könnyen megy, ha az ok ismert. Például a macskaszőr-allergia 6-8 héttel az állat eltávolítása után javul, bár az összes szőr porszívóval vagy más módszerrel való eltávolításához ennél több idő kell.

Egyes allergéneket azonban nehezebb elkerülni. A házipor-allergia a házi poratka ürülékétől alakul ki. Ez egy mikroszkópikus rovar, amely parazitaként él az ágyneműben, székekben, heverőkben, és azokat a kis bőrdarabkákat eszi, amelyek éjjel vagy nappal lehullanak az ember testéről. Az emberek idejük közel egyharmadát az ágyban töltik. A hánykolódás és forgolódás lehorzsolja a bőrt, amely a párna és paplan tollában, az ágytakaróban vagy a matrac szőrében gyűlik össze. Továbbá a házi atkák szeretik a meleget és a nedvességet, így az ágy végtelen élelemforrással és kényelmes, temperált klímával szolgál nekik.

Hogy az atkák számára a lehető legnehezebbé tegyük a helyzetet, használjunk műanyaggal (terilén) töltött párnákat és takarót, amelyben nem maradnak meg olyan jól a bőrdarabkák, mint a tollban, és tegyünk műanyag borítást a matracra. Az élelemforrásuk csökkenthető, ha mindennap kiporszívózzuk az ágyneműt. Forgalomban kaphatók olyan spray-k is, amelyek megölik az atkákat. Azok akik túlérzékenyek a méhcsípésre, tartsanak maguknál gyógyszert, hogy szükség esetén meg tudják előzni az anafilaxiás sokkot.

  • Jegyezzük fel, mikor kerültünk kapcsolatba olyasvalamivel, amire allergiásak lehetünk, és írjuk le a válaszreakciónkat Az ilyen jegyzetek segítségével pontosabb diagnózist lehet felállítani sok esetben, mint orvosi tesztekkel.
  • Figyeljük feltételezett allergiánk természetét. A tavaszi asztma, amely az éve többi részében nem jön elő, fűpollen-allergiát valószínűsít. A csípő környékén jelentkező kiütéseket gumi okozhatja. A csuklón lévő kiütés a karóra szíjában található nikkellel szembeni allergiára utal.
  • Ha már tudjuk, hogy valamire allergiásak vagyunk, tegyünk meg mindent, hogy a kiváltó okot elkerüljük. Ha például ételallergiánk van, ellenőrizzük az összetevők listáját az élelmiszercsomagolásán.
  • Ha valaki kismama és asztmája vagy ekcémája van, lehet, hogy a kisbaba allergiás. Az első hat hónapban szoptatással óvjuk a babát a tehéntejben lévő antigénektől, ha ez lehetséges.
  • Ne várjuk azonnal eredményeket, ha kiküszöböltük azokat a dolgokat, amelyeket allergiánk okozóinak vélünk. Az állati szőr például hónapokkal az állat eltávolítása után is a házban marad.
  • Ne gondoljuk azt, hogy allergiásak vagyunk a penicillinre, ha kiütéseink vannak a szedésekor. Beszéljük meg az orvossal, hogy a pöttyöket nem a betegséget kiváltó baktérium okozta-e.
  • Segíthet a levegőváltozás, ha megengedhetjük magunknak, utazzunk el tengerpartra, magas hegységekbe, vagy éppen sivatagba, mert a klímaváltozás sokat segíthet.
  • Járjunk rendszeresen szaunázni, méregtelenítsük szervezetünket!
  • A fizikai állapot javításának nagyon fontos szerepe van a gyógyulásban, kezdjük el rendszeresen sportolni, pl. úszni, futni, eddzük, erősíthető a szervezet védekezőrendszere.
  • Nagyon fontos a sok vitamint és ásványi anyagot tartalmazó, kiegyensúlyozott táplálkozás is. A denaturált élelmiszerek, mint a finomlisztből készült ételek, konzervek, adalékanyagokat tartalmazó készítmények, élelmiszerek és a cukor fogyasztását kerüljük! Így elérhető, hogy a – sok allergiásra jellemző – felborult bélflóra egyensúlya ismét helyreálljon.
  • Pszichoterápia is segíthet, hiszen a különböző lelki problémák is előidézhetik az allergiás megbetegedéseket.
  • Segíthet a béltisztítás, méregtelenítés, mert a máj méregtelenítő funkcióját is támogatjuk ezzel.

Az alleria kezelése – allergiaellenes gyógyszerek és diagnózis

Az allergia kezelésének legelső lépése a gondot okozó allergén elkerülése. Ehhez azonban ismernünk kell, mi az, ami a tünetekért felelős. A kérdéses allergén megtalálása teszteléssel történik. A leggyakrabban használt tesztek a bőrteszt (ún. Prick- és epicutan-teszt), amikor a bőrre tapaszokat helyeznek, és a vérteszt (intrakután teszt), amikor az allergénoldatot a bőrbe fecskendezik.

A mindennapi gyakorlatban leggyakrabban gyógyszeres úton próbáljuk meg befolyásolni az allergiás panaszokat. Nem szabad azonban elfelejteni a többi kezelési lehetőséget sem, például az akupunktúrát.  A gyógyszeres beavatkozás eredményessége esetén az akupunktúráról azért sem szabad megfeledkezni, mert segítségével meg lehet próbálni a felhasznált gyógyszermennyiséget csökkenteni.

Kommentelés most nem lehetséges

Better Tag Cloud